HÉSZ nagyvárosokban: Debrecen, Szeged, Pécs, Győr és a többi

Miben más egy nagyváros HÉSZ-e?

A 419/2021. Korm. rendelet 4. melléklete szerint az 5000 fő feletti települések helyi építési szabályzatának bővebb a kötelező tartalma: szerepelnek benne a környezet- és értékvédelmi előírások, a közterületekre és a településképre vonatkozó szabályok, a beépítési paraméterek részletes táblázatai. A nagyvárosokban ehhez társul:

• sok építési övezet – ugyanazon a kategórián belül akár tucatnyi alövezet (Lke-1 … Lke-12);
• szelvényekre bontott szabályozási terv – a teljes várost több tucat rajzlap fedi le, átnézeti lappal;
• gyakori módosítás – egy-egy beruházás miatt évente többször is változhat a rendelet;
• saját elnevezés – egyes városok saját rövidítést használnak (például Győr esetében GYÉSZ).

Ismert rendeletszámok – forrással

Rendeletszámot csak akkor közlünk, ha azt hivatalos forrásban – önkormányzati dokumentumban vagy a Nemzeti Jogszabálytár módosító rendeleteinek címében – ellenőriztük. A rendelet azóta módosulhatott, vagy az új településterv elfogadásával hatályát vesztheti – a hatályos változatot mindig a Nemzeti Jogszabálytárban és az önkormányzatnál ellenőrizze.

Kecskemét tájékoztatója azt is jelzi, hogy a város új településtervet készít, amelynek tervezetei partnerségi egyeztetésre kerülnek – ez sok nagyvárosra igaz a 2027-es határidő miatt.

Így keresse meg egy nagyváros HÉSZ-ét

1. A HÉSZ keresőben válassza ki a várost: a forráslap a vármegyét, a kibocsátót és a keresőkifejezéseket is megadja.
2. A Nemzeti Jogszabálytárban a város önkormányzatánál keressen a „helyi építési szabályzat” vagy „építési szabályzat” kifejezésre, címben, „csak hatályos” szűréssel. Ha több találat van, a legutóbbi egységes szerkezetű szöveg a mérvadó.
3. A város honlapján keresse a főépítészi vagy városépítészeti oldalt: itt szokták közzétenni a szabályozási terv szelvényeit és a módosítások listáját.
4. Ellenőrizze, hogy a telkét érinti-e folyamatban lévő módosítás vagy változtatási tilalom – Győr 2025-ös előterjesztése például a tervmódosítással együtt változtatási tilalom elrendeléséről is szólt.

Budapest külön eset

A fővárosban nem egy városi HÉSZ van, hanem kerületi építési szabályzatok és a Fővárosi Rendezési Szabályzat. Ennek logikáját a Budapest HÉSZ oldal magyarázza el.

Tipikus nagyvárosi kérdések

Melyik szelvényen van a telkem?

Nagyvárosban a szabályozási terv több tucat lapra oszlik. Az átnézeti lap vagy a városi térinformatikai felület (ha a város üzemeltet ilyet) segít megtalálni a megfelelő szelvényt; ha nem, kérdezze a főépítészi irodát.

Melyik módosítás vonatkozik rám?

A nagyvárosi HÉSZ-eket gyakran területenként módosítják. A Nemzeti Jogszabálytár egységes szerkezetű szövege mutatja a hatályos állapotot, a módosító rendeletek indokolása pedig azt, melyik terület változott.

Van-e helyi tervtanács?

A Méptv. 63. § szerint a helyi építészeti tervtanácsot az önkormányzat a HÉSZ-ben hozhatja létre; nagyvárosokban ez gyakori. A tervtanács a településképi véleményezésben működik közre.

Új településtervek a nagyvárosokban

A Méptv. szerinti új településtervet legkésőbb 2027. július 1-jéig hatályba kell léptetni. A nagyvárosokban ez hosszú, több lépcsős folyamat, partnerségi egyeztetésekkel. Ha 2026–2027-ben telket vásárol vagy tervez nagyvárosban, nézze meg a város honlapján a készülő terv tervezetét, és kérdezze meg a főépítészt a várható ütemezésről. A változásokról a 2024 utáni változások cikk ad áttekintést.

Miért „hatálytalan” a módosító rendelet?

A Nemzeti Jogszabálytárban gyakori meglepetés, hogy egy HÉSZ-módosító rendelet mellett „hatálytalan” jelzés áll, pedig a módosítás érvényesül. Ennek oka a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a: a módosító rendelkezés a hatálybalépése után hatályát veszti, mert a tartalma beépült az alaprendeletbe. A mérvadó ezért mindig az alaprendelet egységes szerkezetű, hatályos szövege (például Debrecennél a 47/2020. (XII. 28.) rendelet), nem a módosító rendelet.

Ugyanez az oka annak, hogy egy nagyváros HÉSZ-ét nem elég egyszer letölteni: a módosítások után az egységes szerkezetű szöveg változik, és a régi PDF elavulttá válik.

HÉSZ és településképi rendelet a nagyvárosokban

A nagyvárosokban a településképi rendelet általában külön, saját számmal létezik – Debrecenben például a településkép védelméről szóló 19/2023. (VI. 22.) önkormányzati rendelet (Nemzeti Jogszabálytár, ellenőrizve 2026. november 4.). A Méptv. szerint ennek tartalmát 2027. június 30-ig a HÉSZ-be kell beépíteni; addig a két rendeletet együtt kell alkalmazni. Homlokzat, tető, kerítés vagy reklám esetén ezért mindig nézze meg mindkettőt, és ha a város előírja, kérjen településképi konzultációt.

Gyakori hibák nagyvárosi HÉSZ-olvasáskor

• Régi PDF a város honlapjáról. Sok helyen a korábbi, egységes szerkezetű változatok is elérhetők; mindig nézze a dátumot, vagy használja az NJT „csak hatályos” szűrőjét.
• Rossz rendelet. Miskolc esetében például a 21/2004. számú MÉSZ-re még sok régi dokumentum hivatkozik, de a Nemzeti Jogszabálytár szerint 2025-ben már a 38/2022. (XII. 16.) rendeletet módosították.
• Rossz szelvény. A szelvényhatáron fekvő telkeknél mindkét lapot nézze meg.
• Kerületi, városrészi szabályzat. Egyes városokban egyes városrészekre külön szabályozási tervek vagy korábban külön rendeletek is készültek; kérdezze meg a főépítészi irodát, melyik vonatkozik a telkére.

A teljes olvasási folyamatot a HÉSZ olvasása lépésről lépésre cikk vezeti végig.

Mikor kérdezze a főépítészi irodát?

Nagyvárosban a főépítészi vagy városépítészeti iroda a legjobb forrás, ha a telek szelvényhatáron vagy övezethatáron fekszik, ha folyamatban lévő módosítás érinti, vagy ha a régi és az új rendelet közül nem egyértelmű, melyik az irányadó. Kérdezzen írásban, és adja meg a helyrajzi számot – így a válasz is pontosabb lesz. Ha előbb a fogalmakkal ismerkedne, kezdje a helyi építési szabályzat oldallal.